Társkereső kecskemét

Drága szerelmem,

Nem vagyok benne biztos, hogy valaha is felfogni, hogy mennyire utálom, hogy ebben a pillanatban. Azt hittem, hogy az a személy, én öregedjünk meg együtt, a gyermekek a szeretet az egész életem.

Nos, az utolsó rész még mindig igaz. Már több, mint egy év, mióta szakított velem, de még mindig olyan, mintha tegnap lett volna, hogy hallottam azt suttogja, hogy “szeretlek” a fülembe. Eltartott egy ideig, hogy megtalálja napig nem sírni.

Vannak olyan sokszor abba, hogy mit csinálok majd gondolj vissza arra, amikor mi a közös egy pillanat hasonló vagyok az adott pillanatban. De most, hogy egyedül vagyok.

Beletelt legalább kilenc hónapig, hogy csökkentse a “talán azt kellene írnom neki, mondd meg neki, hogy még mindig érzem” érzés. Őszintén szólva, még most is, még nem teljesen elmúlt.

Én olyan sok órán át feküdt a szobában, a kanapén fekve, hazudtam magamnak, hogy mi történt köztünk.

Persze, nem ment át a részemet a lepattanót az elmúlt 15 hónap. Nézegettem az egy ember, aki hasonlít a legjobban.

Néhány volna a szemét. Valami volt a mosolya. Egy is ez volt a nevetés. De egyikük sem volt.

Nemrég találkoztam valakivel, aki úgy bánik velem, mintha én lennék az egyetlen lány a világon. Megnevettet. Ő mindig azt mondja, hogy szép, azt hiszi, én vagyok, ő pedig soha nem engedi, hogy érzem magam feleslegesnek.

Azt hittem, boldog voltam, azt hiszem, én vagyok néha.

Valamilyen oknál fogva, egy pár nappal ezelőtt volt a fejemben. Gondoltam, megnézem, mit csinálsz, hogy a Facebook. Ha tudtam volna, hogy mit találok a egyszerűen kattintson a nevét, én meg gondolkodás nélkül.

Gyönyörű, de biztos vagyok benne, már tudja, hogy. A mosoly egy pár azokat a képeket, úgy tűnik, annyira ismeretlen, hogy nekem most. Én még nem láttam olyan sokáig.

Azt hittem, minden rendben volt, amíg meg nem láttam, hogy mellette van, hogy ezt a nőt, aki nem én voltam. De hirtelen, az összes fájdalmat éreztem sokáig ütni, mint egy tehervonat.

Kérlek, félre ne értse, amit mondok. Ha valaha is akartál engem, én nem engedhetem meg magamnak, hogy ősszel, mert nem tudom kezelni, hogy az azonos szintű bántani okozott nekem az első alkalommal.

Csak azt tudom, hogy tönkre, hogy én mit érzek kapcsolat kell. Tönkretetted az első csók, minden ember találkozni fog a jövőben. Tönkretetted a tánc az esőben, mit rontottam el “szeretlek” jelent.

Látom, hogy boldog vagy, sajnálom, ha úgy érezted, hogy valami kisebb, mint ez. De azt is remélem, hogy kitépi a szívedet, hogy érzem magam, mint a halál az egyetlen módja annak, hogy a fájdalmat megállítani.

Még mindig megvan a napon, amikor rád gondolok, pedig utálom magam azért, amit tettem, hogy bántani. Megvan a nap, amikor hiányzik, ami köztünk volt, de még mindig sokan vannak a napok, amikor azt akarom, hogy sms-t, hogy lássuk, hogyan csinálod.

Nekem is vannak napok, amikor hálás vagyok a férfi. Hálás vagyok, hogy tudom, mi volt, mint szeretni valakit, aki olyan, mint én, hogy tudom, milyen érzés elveszíteni a személy azt hittem, megöregedni.

Nem őt, nem ő volt. Talán most, mindkettőnknek van egy esélyt, hogy tapasztalja meg a valódi boldogság. Legalább boldog leszek, ha egyszer nem utállak.

Remélem, jól alakulnak a dolgok.

Üdvözlettel,
Szeretlek, jobban, mint valaha lesz